Rágcsálók itt és ott

Rágcsálók

A hobby célra tartott állatok közül, talán a rágcsálók tartása az egyik legegyszerübb feladat.

Tartásukhoz megfelel az üvegből készült terrárium ugyanúgy mint akár egy ketrec is. Javaslat:  a vídám, színes hörcsög- és rágcsáló ketrecek szebbek, praktikusabbak, könnyebben tisztántarthatók.

Napjainkban hatalmas  választékban gyártanak a különféle rágcsálók igényeinek  tökéletesen megfelelő ketreceket.

Amelyek nemcsak praktikuak , de igen esztétikusak is. A különlegesebb darabok méltán válhatnak lakásunk díszévé és könnyen szállíthatók is.

DZSUNGÁRIAI TÖRPEHÖRCSÖG

Története

Szibériából származik, Európában csak az 1980-as években vált népszerűvé.

 

Leírása

A hozzá nagyon hasonló Campbell-hörcsöggel ellentétben ennek a fajtának csak három színváltozata ismert: a vadas, a winter-white és a pearl (gyöngyház).

Helyének kialakítása

Szobahőmérsékleten, leginkább 20-25 °C-on érzik jól magukat. Melléképületben is elhelyezhetjük őket, csak vigyázni kell, hogy a hőmérséklet télen se süllyedjen 15 °C alá . A helyiség jól szellőző és huzatmentes legyen. Az egy-két állat számára kialakított férőhely legalább 35-40 cm hosszú és 25 cm magas (ennél a magasságnál célszerű rácsos tetőt is felszerelni).

Etetése-itatása

Az állatok vizet csak ritkán isznak, és ha elég lédús zöldfélét kapnak, akkor egyáltalán nem szükséges vizet adnunk nekik. Nyáron, ha nagy a meleg és egy-két napig nem tartózkodunk otthon, használjunk önitatót. Lehetőleg kifejezetten hörcsögök számára gyártott mag- vagy tápkeveréket vásároljunk. Ezzel sok problémát megelőzhetünk! A friss zöldfélék biztosítása a vízszükséglet fedezésén túl egyéb szempontok miatt is fontos!
Legjobb a szabadban (tiszta helyről!) szedet t fű, pitypanglevél, tyúkhúr , egyéb kerti gyomok, de adhatunk almát , görögdinnyét, sárgarépát, paprikát , paradicsomot, céklát, marharépát, uborkát és sok más gyümölcs- és zöldségfélét is. Hetente egyszer-kétszer adjunk állati eredetű fehérjét tartalmazó ételeket. Ez lehet sajt, túró, lisztkukac , főtt csirkecsont, ún. dropszok stb.

Gondozása

Alomként faforgácsot használjunk, amit legalább kéthetente cseréljünk . Tegyünk be egy házikót is, mivel az állatok nappal alszanak és szeretnek ilyenkor és a kölykök nevelésekor is ebben tartózkodni! Fadarabokkal, ágakkal is változatossá tehetjük állataink férőhelyét. A rágcsálás elfoglaltságot jelent, és az állandóan növő fogakat is koptatja. Építhetünk alagutakat, esetleg időnként betehetünk egy mókuskereket.

A Dzsungáriai törpehörcsög szőrével nincs teendőnk. Ha vérző, gennyes sebeket találunk rajta, nem eszik, gubbaszt, mindenképpen keressünk fel egy állatorvost!

CSINCSILLA

Története

A csincsilla, ez a pufók, szürke mókushoz hasonlító barátságos kis rágcsáló Amerika felfedezésével, az Andok-hegységből indulva kezdte meg hódító körútját . Nevüket a chincha indiánokról kapták, akik vadásztak rájuk, húsukat megették, bundájukat pedig ruhaként, takaróként használták. Bár a csincsilla örökléstanilag egyik rágcsálófajra sem hasonlít, leszögezhetjük: gyönyörű, sötét szemei, kicsi, kerekded fülei vannak, hosszú, érzékeny bajusszal kombinálva.

Helyének kialakítása

A ketrec kiválasztásánál nem is annyira az alapterület, hanem sokkal inkább a ketrec magassága számít. Mivel az állatkák szeretnek ugrálni, a többemeletes (legalább 3 szintes ), minimum 40x50x60 cm nagyságú ketreceket ajánlom. A ketrecekbe helyezzünk el bújócskához kiváló és fekvőhelynek is alkalmas csöveket.

Etetése-itatása

Csakis és kizárólag csincsillatáp lehet . A nyúltáp (bár ugyanúgy néz ki, mint a csincsillatáp) nem alkalmas a csincsillák etetésére. Nagyon fontos a szárított, pormentes réti széna, bár a lucernát sokkal jobban szeretik, mindamellett sokkal egészségesebb.

Az, hogy megeszik-e a zöldségeket, teljesen csincsillafüggő. Elvileg szeretik a répát, szőlőt, dinnyét, de nagyon óvatosan füvet, salátát, káposztát vagy más zöldeket is adhatunk nekik. A vizüket hetente 3-4 alkalommal cseréljük.

Gondozása

A csincsilla 10-15 évig él, de léteznek 20 éves matuzsálemek is. Ezért csakis azoknak ajánljuk a csincsillát, akik az állat tartásával nem pillanatnyi szeszélyüket kívánják kielégíteni.

A csincsillák a legtisztább, legbarátságosabb kisállatok közé tartoznak, és NAPONTA fürdenek ! Persze nem vízben, hanem egy speciális kvarcmentes homokban . Soha ne feledkezzünk meg a porfürdőről! Cserébe csincsillánknak jó lesz a közérzete, gyönyörű tiszta és fényes lesz a bundája.
A többi szőrmók állattal ellentétben a csincsilla almát - ha nincs szaga - elég hetente cserélni.

OROSZLÁNFEJŰ NYÚL

Története

Ez a fajta viszonylag új keletű, de világszerte egyre népszerűbb. Belgiumból ered, ahol a svájci rókanyulat (ez nem törpefajta) belga törpével keresztezték. Egyes források szerint a Jersey Woolie nevű fajta is részt vett a keresztezésben. Az eredmény: egy rövidszőrű nyúl, sörénnyel a feje körül. Mivel új fajta, kissé kiforratlan még, valamint ebből adódóan országonként eltérő standardjai vannak. Angliában a nagyobb és egyöntetűbb sörény a cél, ugyanakkor Amerikában a szép sörény mellett a törpésítés is célkitűzés. Ott egyre jobban hasonlít küllemileg a holland törpére. Nálunk is egyre elterjedtebb, viszont akadályt jelent, hogy eléggé vegyes az állomány, testnagyság, és sörényforma tekintetében.

Leírása

Általánosságban: Erős, jól lekerekített test, kerek fej, jól kifejezett orrtájékkal . Közepes hosszúságú, jó csontozatú, egyenes végtagok, elég magas tartás, mely láttatja a mellkasi részt, és a sörényt (a nyúl nem fekhet, hanem ülő pozitúrájúnak kell lennie). A fül felálló, max. 7,62 cm (3 inch). (Láthatóan sokkal hosszabb, mint a holland törpénél, de már vannak törekvések a kisebbítésére.) Minden elfogadott színben létezik, de mivel még csak elfogadás alatt lévő fajta, csak a következő színekben állítható ki Amerikában. (Nálunk ilyen megkötésről még nem hallottam, az angolok pedig elfogadják minden színben): vadas, piros szemű fehér, kék szemű fehér, fekete, türingiai, sziámi.

A súly kb. 1,7 kg (Amerikában ennél nagyobb nem lehet, mert az kizárást von maga után). A sörény: jól fejlett, dús, körbeéri a fejet. Az arcorri rész és a szemek közti sima szőrű. A szőr 5-7,5 cm (2-3 inch) hosszú.

DEGU

Története

A dél-amerikai Andokból származik, Chilében őshonos, de előfordul Argentínában és Peruban is . A degu hazájában a hegyvidéki füves, bokros területeket kedveli. Föld alatti járatokat ás, melyek átméroje 8-10 cm, mélységük pedig 40 cm körüli.

Leírása

A kifejlett példányok testhossza 12-23 cm, súlya 170-300 g. A farok hossza megközelíti testhosszát. Bundája barnás aguti színű, hasa krémszínű vagy világosszürke, nagy, sötét szeme körül krémszínű folt. Mancsa ezüstszürke, öt ujjal. Farka végén fekete bojt van. Hátsó lábai erőteljesek. Bajusza hosszú, érzékszervei igen fejlettek.

Helyének kialakítása

Mielőtt új kedvencünket hazahozzuk, érdemes kialakítani a végleges helyét . Ez 2-4 példány esetén ne legyen kisebb, mint 100x50x60 cm. A legjobb, ha a terrárium egyik oldala rácsos, a jó szellőzés érdekében.

A degu nagymértékben társaságkedvelő állat, ezért legalább kettőt tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egyneműeket. A magányosan tartott degu szenved és könnyen depressziós lesz, még akkor is, ha naponta több órát foglalkozunk vele, hiszen szinte állandó társaságot igényel.

Ha már van egy degunk, amikor az új jövevény érkezik, semmi vész, könnyen összeszoktathatók. Osszuk a kalitkát két részre, így különítve el őket egy hétig, aztán összeereszthetjük őket. Ha eleinte harcolnak egymással, ne ijedjünk meg: meg kell állapítaniuk a rangsort. Ha hím- és nőstény degukat akarunk együtt tartani, soha ne legyen egynél több hím egy családban, mert a nőstényekért véres harcokat vívnak!

Etetése-itatása

A degu táplálékának alapját a széna képezi, ez lehet réti széna és lucernaszéna is. A lucernát csak szárítva, de minimum fonnyasztva adjuk nekik. Nagy kedvencük a pitypang, ennek a levelét és a virágját is örömmel fogyasztják. Zöldeledelként megteszi a saláta, a tyúkhúr, a sóskalevél, reteklevél is.

Fontos a jó minőségu mageleség. A legoptimálisabb összetétel a rágcsálóeleség és a csincsillatáp egyenlő arányú keveréke. Ebből egyedenként egy jó marékkal adjunk naponta. Bár igencsak szereti, kiegészítésként ne adjunk plusz tökmagot, napraforgót, diót vagy más olajos magvakat, mert ezek nemcsak erősen hizlalnak, de idővel májkárosodást is okozhatnak.

Az aranyszabály: hagyjuk ki a puffasztó hatású zöldségeket, gyümölcsöket (pl. kelkáposzta, karalábé, bab, banán stb.). Vigyázat! A krumpli héja egyenesen mérgező a számukra!

Ún. egéritatóban kapjanak minden nap friss vizet , nagyon hamar megtanulnak inni belőle . A víz különösen fontos akkor, ha szoptatós nőstény van a háznál.

A deguk átlagéletkora a természetben mindössze 1 év, legalábbis ennél idősebb példányt eddig nem tudtak befogni. A fogságban tartott egyedek élettartama általában 4-5 év.

FEHÉR EGÉR

Leírása

Hátán sötétszürke, hasán valamivel világosabb a szőr. Az északabbra élő példányok világosabb színűek, nem ritkák köztük a fehér példányok sem.  Ajkait  hosszabb, érzékeny bajuszszálak díszítik. Élénk szemei feketék. Farka olyan hosszú, mint a teste, 180 gyűrű található rajta. A fehér egér egy tenyésztett változat, albínó. Ebből adódik, hogy sokkal érzékenyebb a külső behatásokra.
Testhossza: 75-110 mm. Testsúlya eléri a 28 grammot .

Elhelyezése

Egy 65x30 cm2 alapterületű, 35 cm magas terrárium elegendő akár három egér tartásához is. Célszerű olyan helyre tenni, ahol csak a reggeli órákban éri nap, mert különben a terrárium nagyon felmelegszik, és hamar befülled a levegője. Ne feledjük, hogy kis kedvencünk lakhelyét hetente legalább egy alkalommal alaposan ki kell mosni! A terrárium aljára forgácsot, szénát vagy madárhomokot tegyünk, és gondoskodjuk egy kisházikóról, egy futókerékről és az egyéb játékokról is.

Etetése-itatása

Szeretik, sőt imádják a vizet, különösen, ha friss . Az önitató előnye, hogy nem tudják teledobálni a vizet ennivalóval, forgáccsal.
Szinte valamennyi gyümölcsöt, zöldséget szívesen fogyasztják (mindig alaposan megmosva és lehetőleg meghámozva), illetve kaphatnak rágcsálóeleséget is. Vannak azonban tiltott zöldségek, amelyeket mindenképpen kerülni kell. Ilyen az erős paprika, és a hüvelyesek (borsó, bab).

VADÁSZGÖRÉNY

Története

Csaknem egész Európában előfordul, keleti elterjedésének határai az Urálig terjednek. Hiányzik Skandinávia középsőés északi területeiről, aBrit-szigetek jelentős részéről, Izlandból.

Leírása

A menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozik, legismertebb fajai a házi vagy közönséges görény (Mustela putorius putorius), a mezei görény (M. putorius eversmani) és a vadászgörény (M. putorius furo). Az utóbbi az első kettő keresztezéséből kitenyésztett fajta. Mára csaknem 30 színváltozatot tenyésztettek ki.

Köztudott, hogy a görénynek bűzmirigye van, amit a vadon élő állat gyakran használ védekezésre, ha megijesztik vagy veszély fenyegeti az életét. Az ember környezetében élő görény (mivel hozzászokott a környező zajokhoz) csak ritkán vagy egyáltalán nem használja a bűzmirigyét riasztásra, és ugyanúgy üríti, mint a kutya.

Helyének kialakítása

A lakásban tartott görény szobatiszta állat. Ugyanúgy alomra szoktatható, mint a macska. A lényeg, hogy az almot a fekvőhelytől távoli, eldugott részen helyezzük el.

Etetése-itatása

A görény rágcsálókkal, békákkal, madarakkal, tojással, gyümölccsel és zöldségfélékkel táplálkozik, de mindent megeszik, ami elérhető. Táplálása így nem okoz nagy gondot, de figyelembe kell vennünk, hogy 70-80%-ban nyers húst is kapjon (de ne sertéshúst) és mellé zöldségfélét, gyümölcsöt, sajtot, tojást. A téli időszakban több zsiradékra van szüksége, így kövérebb húst is kaphat. Konzerves, illetve száraz macska- vagy kutyaeledellel való etetés nem ajánlott, hiszen ha étrendje elég változatos, minden vitamint és számára fontos dolgot megkap, nincs szükség mesterséges vitaminokra. A rizs és a burgonya nehezen emészthető!